LEADER: a vidéki Európa motorja
Az európai vidékfejlesztés motorjának számító LEADER eddigi eredményeiről és jövőbeni szerepéről tanácskoztak Brüsszelben. A megbeszélésen részt vevő országok különböző tapasztalatokat hoztak magukkal, amelyet megosztottak a tanácskozáson megjelent 290 akciócsoporttal, köztük a magyar delegációval is.
A brüsszeli nemzetközi konferencián részt vevő új és régi EU tagországok 290 LEADER Helyi Akciócsoportjai (HACS) közül húsz magyar volt jelen. Az akciócsoportok mellett az irányító hatóságok, az egyes tagállamok nemzeti vidéki hálózatai és az Európai Bizottság képviselői, valamint különböző szakmai szervezeteket delegáltjai arról értekeztek, milyen programok valósuljanak meg a következő költségvetési ciklusban.
Hazánkat – a HACS-okon kívül – a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat és a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet küldöttei képviselték. Dacian Cioloş, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa szerint a 2014-2020-ig tartó költségvetési időszakban a jelenlegi program tapasztalataira építkezve kell kiemelt szerepet szánni a vidékfejlesztésre, azon belül is a LEADER szemlélet átalakítására és alkalmazására.
"A LEADER program beindulásakor még nem mutathatóak ki rögtön eredmények, ez ugyanis nem finanszírozási program, hanem fejlesztési módszer” – mondta Petri Rinne, az Európai LEADER Szövetség (ELARD) finn elnöke. Petri Rinne szerint csak akkor lesz sikeres a program, ha valóban alulról indul a kezdeményezés, hiszen a különböző régiókban eltérő problémákkal szembesülnek a vidékfejlesztési szakemberek. „A LEADER nem a pénzről szól, hanem a helyiek aktivizálásáról" – hangsúlyozta Petri Rinne. Kiemelte továbbá, hogy szükség van a projektek folyamatos nyomon követésére, valamint a helyi média és a politikusok bevonására, de arra is, hogy probléma esetén az irányító hatóság ne tétovázzon, hanem avatkozzon be.
A Dél-Afrikai Köztársaságban és Mozambikban a nemzetközi segítségnyújtási akciók során is alkalmazták a LEADER módszereit. Mozambikban 2008-ban megterveztek egy helyi fejlesztési stratégiát, amelynek egyik fő prioritása a közösségi erdőgazdálkodás fejlesztése volt. Érdekes tapasztalat volt, hogy míg Afrikában a fejlesztés sikere nagyban a forrásokhoz való hozzáférésen múlik, addig Európában az aktív szereplők felkutatásában, a program iránti érdeklődés fenntartásában.
Jean-Michel Courades, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatósága képviseletében elmondta, hogy a LEADER már a negyedik tervezési ciklusát éli. Ez a program a kilencvenes években váltotta fel a nyolcvanas években a fejlesztéspolitikában egyeduralkodó „felülről-lefelé fejlesztés” szemléletét. A LEADER kezdeti szakaszában (1995-2001), elsősorban a leghátrányosabb helyzetű térségek fejlesztésére koncentráltak. A projektben akkor 217 akciócsoport vett részt és összesen 450 millió euro forrással rendelkeztek a programok végrehajtásához. Mára (2007-2013-as időszakra), 2192 HACS részvételével és 5,5 milliárd euro forrással a LEADER egy komplex fejlesztési metódussá vált. Napjainkban a LEADER szemlélet a nemzeti és uniós vidékfejlesztési támogatási rendszerekbe integráltan van jelen. Jean-Michel Courades fontosnak tartotta, hogy a HACS-ok egymással és a tagállami döntéshozó testületekkel rendszeresen találkozzanak a kölcsönös tapasztalatcsere érdekében. Hangsúlyozta továbbá, hogy szükségesek a rendszeres képzések az akciócsoportok számára, lehetőleg a nemzeti vidéki hálózatok bevonásával. A HACS-ok működési forrásait érintve kiemelte, hogy szükségesnek tartja, hogy a HACS maga is beszállhasson saját finanszírozásába, illetve ehhez nemzeti forrásokat is igénybe lehessen venni.
Izgalmas előadásokat hallhattunk továbbá a fiatalok megszólításának és a helyi közösségek bevonásának fontosságáról. Kiemelt téma volt az is, hogyan lehet fenntartani az érdeklődést a LEADER iránt, hogyan lehet egyre újabb és újabb aktorokat, pályázókat bevonni. Ennek egyik kulcsa az előadók szerint az innovatív, kísérleti projektek támogatása lehet.
A konferencia részt vevői egyetértettek abban, hogy a monitoring terén egyelőre még hiányoznak a kvalitatív vizsgálatok, de nehéz a LEADER eredményeit számszerűsítve is mérni, annak ellenére, hogy a kvantitatív monitoring nagyon elterjedt.
Forrás: umvp.eu
"A LEADER program beindulásakor még nem mutathatóak ki rögtön eredmények, ez ugyanis nem finanszírozási program, hanem fejlesztési módszer” – mondta Petri Rinne, az Európai LEADER Szövetség (ELARD) finn elnöke. Petri Rinne szerint csak akkor lesz sikeres a program, ha valóban alulról indul a kezdeményezés, hiszen a különböző régiókban eltérő problémákkal szembesülnek a vidékfejlesztési szakemberek. „A LEADER nem a pénzről szól, hanem a helyiek aktivizálásáról" – hangsúlyozta Petri Rinne. Kiemelte továbbá, hogy szükség van a projektek folyamatos nyomon követésére, valamint a helyi média és a politikusok bevonására, de arra is, hogy probléma esetén az irányító hatóság ne tétovázzon, hanem avatkozzon be.
A Dél-Afrikai Köztársaságban és Mozambikban a nemzetközi segítségnyújtási akciók során is alkalmazták a LEADER módszereit. Mozambikban 2008-ban megterveztek egy helyi fejlesztési stratégiát, amelynek egyik fő prioritása a közösségi erdőgazdálkodás fejlesztése volt. Érdekes tapasztalat volt, hogy míg Afrikában a fejlesztés sikere nagyban a forrásokhoz való hozzáférésen múlik, addig Európában az aktív szereplők felkutatásában, a program iránti érdeklődés fenntartásában.
Jean-Michel Courades, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatósága képviseletében elmondta, hogy a LEADER már a negyedik tervezési ciklusát éli. Ez a program a kilencvenes években váltotta fel a nyolcvanas években a fejlesztéspolitikában egyeduralkodó „felülről-lefelé fejlesztés” szemléletét. A LEADER kezdeti szakaszában (1995-2001), elsősorban a leghátrányosabb helyzetű térségek fejlesztésére koncentráltak. A projektben akkor 217 akciócsoport vett részt és összesen 450 millió euro forrással rendelkeztek a programok végrehajtásához. Mára (2007-2013-as időszakra), 2192 HACS részvételével és 5,5 milliárd euro forrással a LEADER egy komplex fejlesztési metódussá vált. Napjainkban a LEADER szemlélet a nemzeti és uniós vidékfejlesztési támogatási rendszerekbe integráltan van jelen. Jean-Michel Courades fontosnak tartotta, hogy a HACS-ok egymással és a tagállami döntéshozó testületekkel rendszeresen találkozzanak a kölcsönös tapasztalatcsere érdekében. Hangsúlyozta továbbá, hogy szükségesek a rendszeres képzések az akciócsoportok számára, lehetőleg a nemzeti vidéki hálózatok bevonásával. A HACS-ok működési forrásait érintve kiemelte, hogy szükségesnek tartja, hogy a HACS maga is beszállhasson saját finanszírozásába, illetve ehhez nemzeti forrásokat is igénybe lehessen venni.
Izgalmas előadásokat hallhattunk továbbá a fiatalok megszólításának és a helyi közösségek bevonásának fontosságáról. Kiemelt téma volt az is, hogyan lehet fenntartani az érdeklődést a LEADER iránt, hogyan lehet egyre újabb és újabb aktorokat, pályázókat bevonni. Ennek egyik kulcsa az előadók szerint az innovatív, kísérleti projektek támogatása lehet.
A konferencia részt vevői egyetértettek abban, hogy a monitoring terén egyelőre még hiányoznak a kvalitatív vizsgálatok, de nehéz a LEADER eredményeit számszerűsítve is mérni, annak ellenére, hogy a kvantitatív monitoring nagyon elterjedt.
Forrás: umvp.eu