A LEADER Egyesületek Szövetsége és a Nemzeti KAP-hálózat közös szervezésében lezajlott Országos Szakmai LEADER Nap fókuszában a vidékfejlesztés jelenlegi nehézségei, a forráslehívások felgyorsítása és az uniós agrártámogatások jövője állt. A szakértők a túlélési átállás és a közösségek megerősítésének fontosságát hangsúlyozták.

A LEADER Egyesületek Szövetsége (LESZ) és a Nemzeti KAP-hálózat Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egysége országos szakmai napot rendezett a Herman Ottó Konferencia Központban, ahol a résztvevők a vidékfejlesztési politika jövőjéről és az aktuális támogatási kérdésekről egyeztettek.

Megnyitójában Fieszl Csaba, a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység igazgatója az együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy a jövőtervezés mellett a források mielőbbi lehívása, valamint azok hasznosulása a vidék- és közösségfejlesztésben most a legfontosabb feladat.

Szabó Mátyás, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium képviseletében arról beszélt, hogy a helyi akciócsoportok hosszú ideje nehéz helyzetben működnek az elhúzódó támogatási folyamatok miatt. Hangsúlyozta, hogy a minisztériumi struktúra átalakulását követően gyorsító intézkedésekre készülnek a LEADER-kifizetések és a helyi pályázatok ügyintézésében. „Nem türelmet kérünk, hanem belátást. Az elmúlt húsz évben elég sok türelmet gyakoroltak a HACS-ok” – fogalmazott. Kitért a Szent István vidékfejlesztési programra is, amely tíz falunként évi egymillió forintot biztosítana.

Zsán-Klucsó Klaudia (Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium) megerősítette: bár új kötelezettségvállalás épp nem történik, a háttérmunka zajlik, a kifizetésekhez pedig fel kell pörgetni a tempót. A VP zárásakor 103 HACS esetében 116,6 milliárd forintos igény futott be, míg az új KAP Stratégiai Tervben a 105 HACS számára összesen 56,8 milliárd forint fejlesztési és 12,9 milliárd forint működési forrás áll rendelkezésre.

Új uniós keretek és a Vidéki Paktum

Finta István (LESZ, ELTE-KRTK tudományos főmunkatárs) a fejlesztéspolitika uniós átalakulásáról beszélt. Kiemelte, hogy a források egyetlen alapba koncentrálódnak, a döntés tagállami hatáskörbe kerül, miközben a korábbi uniós garanciák elvesztek. Szerinte az integrált megközelítés hazai alkalmazása eddig kudarcos volt, az új egységes alap azonban lehetőséget kínál az áttörésre a folyamatos „kialakít-tesztel-kijavít” módszerrel és a többszintű partnerség érvényesítésével.

Ocskó Edina, a Rural Pact koordináló bizottságának tagja az EU 2040-ig szóló vidékfejlesztési jövőképét mutatta be. A Vidéki Paktum célja egy olyan platform létrehozása, amely felerősíti a vidéki hangokat. Felhívta a figyelmet az idén, 2026 áprilisában létrejött Magyar Vidéki Paktumra, hangsúlyozva az agráriumon túlmutató célzott fejlesztések fontosságát. Kiemelte: a helyben maradás jogának támogatása a források legalább 30 százalékát indokolná.

Demográfiai krízis és túlélési átállás

Németh Nándor (KIFESZ) a szegénység és a demográfia összefüggéseit vázolta fel. A magyar lakosság mintegy 20 százaléka küzd kirekesztődéssel, ami elsősorban a falvakat érinti. A születésszám történelmi mélyponton van: az óvodába lépők száma idén 70 ezerre esett a hálózat 100 ezres kapacitásához képest. Ez drasztikus intézménybezárásokhoz és az oktatást féltő családok elvándorlásához vezet, ami már nem pusztán oktatáspolitikai, hanem vidékfejlesztési kihívás. Ezen a tendencián a 300 ezer embert érintő Felzárkózó Települések (FETE) program is próbál enyhíteni.

Gelencsér Géza (LESZ alelnök) a geopolitikai és ökológiai válságokra utalva a „zöld átállás” helyett a „túlélési átállás” kényszerét hangoztatta. A vidék szerinte az alkalmazkodás legfőbb terepe, különösen az energetika és a vízvisszatartás területén. Szavaiból éles kritika is megfogalmazódott: a vidékfejlesztési források háromnegyede tisztán agrárfejlesztésre megy el. Emiatt a vidéki társadalom sebei nem gyógyultak be, a lakosság elöregedett, a helyi természeti erőforrásokat pedig gyakran külső befektetők használják fel, miközben az ország extrém magas importfüggősége továbbra is fennmaradt.

Forrás: hermanottointezet.hu

2026. február 25. óta elérhető a Rendezvények, táborok, kiadványok a Zagyvaságban,

2026. április 10. óta elérhető a Közösségi célú fejlesztések a Zagyvaságban pályázati felhívásaink.

A felhívások célja:

• a helyi közösségek erősítése, a hagyományok ápolása, valamint a térség értékeinek bemutatása és népszerűsítése
• a helyi közösségi célú infrastruktúra- és eszközfejlesztés, épített, kulturális és természeti örökség megőrzéséhez kapcsolódó kezdeményezések, új közösségi terek létrehozása.

A felhívások részletes ismertetésére, a pályázati feltételek bemutatására és a felmerülő kérdések megválaszolására tájékoztató fórumot tartunk érdeklődő önkormányzatoknak, egyházaknak, civil szervezeteknek.

Időpont: 2026. május 6. (szerda) 16:30

Helyszín:Zagyvaság Vidékfejlesztési Egyesület (3000 Hatvan, Balassi Bálint út 3.)

Támogatható tevékenységek:

Rendezvények, táborok, kiadványok a Zagyvaságban felhívás esetében:

Rendezvények, rendezvénysorozatok megvalósítása
Táborok szervezése
A települési értékeket bemutató kiadványok készítése

A rendelkezésre álló keretösszeg: 40 millió Ft

Igényelhető támogatás összege:500 000 Ft – 5 000 000 Ft

Támogatási kérelmek benyújtása: 2026. április 16-tól, meghatározott benyújtási szakaszokban.

Közösségi célú fejlesztések a Zagyvaságban felhívás esetében:

Építés

Eszköz és/vagy gépbeszerzés

A rendelkezésre álló keretösszeg: 67,9 millió Ft

Igényelhető támogatás összege:500 000 Ft – 7 000 000 Ft

Támogatási kérelmek benyújtása: 2026. május 21-től, meghatározott benyújtási szakaszokban.

Megvalósítás helye:
A Zagyvaság Vidékfejlesztési Egyesület illetékességi területén (Apc, Boldog, Csány, Ecséd, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Lőrinci, Nagykökényes, Petőfibánya, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó).

Minden érdeklődőt várunk szeretettel!