A hatvani Helyi Vidékfejlesztési Iroda vezetője, dr. Eperjesi Tamás a napokban látta vendégül az Észak-Magyarországi régió kistérségeiben működő HVI-k vezetőit.
Mint minden közösségnek, a HVI-k vezetőinek is szükségük van az összetartozás, a kötetlenebb együttlét érzését keltő találkozókra. Ilyenre kapott meghívást az összes észak-magyarországi irodavezető a hatvani csata múlt heti évfordulóján, melynek során - a boldogi tanácskozást követően - megtekintették az egykori ütközet hagyományőrzők által felelevenített jeleneteit is.

A Mikrohitel program célja a kereskedelmi banki módszerekkel nem, vagy nem a kívánt mértékben finanszírozható magyarországi székhelyű mikrovállalkozások fejlesztése a hitelhez jutás lehetőségeinek javításával. Az erre a célra allokált, zömmel uniós forrás összesen mintegy 83 milliárd forint.

Jelenleg a magyar vállalkozások mintegy 80%-a hitel nélkül gazdálkodik, míg a fejlett országokban ez az arány 15-20%. Számos jól fejlődő mikrovállalkozás működik, amelyek hitelképesek lennének, azonban mégsem tudnak bekerülni a banki finanszírozás körébe. Ennek fő oka, hogy a bankrendszer számára a mikrovállalkozások kis összegű hiteligényei nehezen kezelhetők, méretgazdaságossági problémák miatt túl magasak a relatív tranzakciós költségek, illetve a vállalkozások nehezen tudják teljesíteni a bankok biztosítéki elvárásait.

Újabb színvonalas, informatív közösségi honlap

A zAGYvaság után újabb közösségi honlap indulásáról szereztünk tudomást, mely nem más, mint a Mezőföldi Híd Helyi Közösség "virtuális kirakata". A portál a www.mezofoldihid.hu linkre kattintva érhető el! A közösség a Mezőföld szívében található 18 település összefogására épül, nagyjából egy „járásnyi” terület fed le: az adonyi és a dunaújvárosi kistérség összes LEADER-jogosult települését magában foglalja, kiegészülve egy-egy faluval a sárbogárdi és a ráckevei kistérségből. Az itt élők joggal büszkék településeikre, melyeket a honlap részletesen bemutat, valamint az itteni természeti értékekre.

Ötpárti egyetértés pálinkafronton

Rendhagyó módon teljes a konszenzus a honatyák és -anyák részéről abban, hogy törvényt kell alkotni a pálinkáról, mint hungarikumról és a Pálinka Nemzeti Tanács felállításáról. Az ötpárti törvényjavaslat célja a minőségi hazai gyümölcspárlatok védelme, a termelők támogatása.
2004 -ben az Európai Unió elfogadta, hogy Ausztria négy tartományán kívül csak Magyarország használhatja a pálinka szót termékeire - vagyis a pálinka azóta hivatalosan is hungarikum. Az érintettek 2004 óta szorgalmazzák, hogy a pálinka gyártását és forgalmazását, illetve a különböző tiltásokat törvényi szinten szabályozzák. A törvényjavaslat értelmében a pálinkaügyi stratégia-alkotás, a forgalmazás és a piackutatás a felállítandó Pálinka Nemzeti Tanácsra várna, míg a Pénzügyminisztériumban létrehoznák a Pálinka Ellenőrző Hatóságot.