Feljegyzés a Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége által megtartott tanácskozásáról
Feljegyzés a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége (KÖSZ) által 2009. április 7.-én Budapesten, a BM Duna Palotában megtartott kistérségi tanácskozásáról
A tanácskozást Wekler Ferenc elnök úr nyitotta meg, majd Szűcs Erika, szociális és munkaügyi miniszter bemutatta az „Út a munkához” program főbb elemeit.
Miniszter asszony ismertette a munkaerőpiacra vonatkozó legújabb adatokat: Ebben az évben közel 290 ezer munkavállaló éri el a nyugdíjas kort, s helyére közel 90 ezer új, munkavállaló léphet be, akiknek majd a fele azonnal inaktívan, munkanélküli ellátásban részesül. Közel 210 ezer fő rendszeres szociális segélyben részesül, 180 ezren rendszeres szociális járadékban. 50 ezer fő az ápolási díjban részesülők száma, 45 ezren GYET-et kapnak, 30 ezer fő átmeneti járadékos. Magyarországon közel 460 ezer fő rokkantnyugdíjas ellátásban részesül.
Ez azt jelenti, hogy együttesen közel 1 millió fő potenciális munkavállalóként szociális jövedelemből él.
A szociális rendszer átalakításában alapvető, hogy a foglalkoztatási lehetőségeket kell bővíteni.
Az út a munkához program kidolgozása során igyekeztek figyelembe venni az európai tapasztalatokat is. Itt az egyik kulcs az időről időre változó idejű közfoglalkoztatás a leginkább inaktív társadalmi csoportok számára.
Új elemként jelenik meg az „atipikus” foglalkoztatási szektor, amely a szociális jövedelem és a munkaképes jövedelem sajátos elegyéből tevődik össze. Amennyiben megállapodáson alapuló, könnyített adminisztrációjú foglakoztatás vonzóbbá válna, úgy csökkenhetne a munkából származó jövedelem decilis közötti különbség a keresőképesek között.
Miniszter asszony kiemelte a vidéki gazdaság fontosságát. Hangsúlyozta, hogy ennek jellegéből adódóan meg kell engedni a versenyfeltételektől való eltérést, különös tekintettel a jövedelemszerzés ciklikusságára.
A program továbbfejlesztése során a központi kormányzat alapvetően a kistérségekre, mint a foglalkoztatásban megjelenő új partner szervezetre kíván építeni.
Ezt követően dr. Bekényi József, az Önkormányzati Minisztérium főosztályvezetője adott átfogó tájékoztatást az önkormányzati rendszer megújításáról.
Elmondta, hogy az önkormányzati érdekképviseleti szövetségek képviselői által konszenzussal elfogadott módosítások benyújtásra kerültek az országgyűlés elé. Azokon a területeken, ahol nem alakult ki megegyezés, ott a kormány saját javaslatai kerültek benyújtásra.
A módosítás irányai alapján várható az önkormányzati gazdálkodás átalakítása. Az önkormányzati hiteleket és a költségvetést évente felül kívánják vizsgálni, melyet az Állami Számvevőszék számvevője végezne, a várhatóan megszűnésre kerülő kötelező könyvvizsgálat helyett. A vagyonkezelői jog kiterjesztése várható a társulásokra és az önkormányzati holdingokra is.
A körjegyzőség alakításának feltételei enyhülnek, várhatóan nem lesz feltétlen szükség a települések közötti szomszédos területi érintkezésnek. 1500 lélekszám alatt várhatóan kötelezővé is teszik körjegyzőség alakítását.
Átalakításra kerülne az önkormányzati bizottsági rendszer is: 200 fő alatt nem lesz szükséges, míg 2000 fő alatt várhatóan elegendő lesz csak egy bizottság.
Szigorodnának az összeférhetetlenségi szabályok is. Az alpolgármesterek megbízatása teljesen a polgármesteréhez igazodna, visszahívhatóak lennének, amennyiben azt a polgármester indítványozza. Megjelenne a 2/3-os előírás is, amennyiben a megválasztott képviselők minősített többsége lenne szükséges a képviselő testület feloszlatásához, illetve az alpolgármester visszahívásához. Csak 10 ezer fő feletti településen engedélyezné 2 alpolgármester választását a jogalkotó, de abból is csak az egyik lehetne főállású, míg a másiknak társadalmi megbízatásában kellene ellátnia tisztségét.
Várható az önkormányzati képviselők számának csökkenése is: ez 10 ezer feletti települések esetében 45%-os, míg 10 alatti településeknek - várhatóan - 20%-os lesz.
Mindenképpen újra kívánja kodifikálni a jogalkotó a közép közigazgatási szint fogalmát, valamint az önkormányzatok törvényességi felügyeletét.
A főosztályvezető leszögezte, hogy az önkormányzatokról rendelkező 1990. évi LXV tv, minősített többséget igénylő, alkotmányos szabályozás, ezért a fent említett módosítások csak politikai konszenzus megléte esetén várhatóak.
Dr. Eperjesi Tamás HKKTT – HVI vezető