Nyomtatás

Boldogi Huszár Napok

Írta: Csépe László - .

TAVASZI EMLÉKHADJÁRAT – A hatvani csatáról hadi bemutatóval emlékeztek meg Boldogon

Történelmi emlékezet

Az 1848-49-es szabadságharc legsikeresebb időszakának az az eredményes katonai offenzíva tekinthető, amikor a honvéd seregek 1849 tavaszán sorozatban nyerték ütközeteiket az osztrák császári seregekkel szemben.

1849-ben Görgey és Klapka március végére kidolgoztak egy haditervet, mely szerint a VII. hadtestnek látszattámadást kell indítania Hatvan térségében, elhitetve a császáraikkal, hogy a fősereggel találkoztak össze. Mindeközben a tényleges magyar főerők délnyugatról kerülték meg az osztrák csapatokat. Győzedelmeskedtek a magyarok.


Boldogi Huszár Napok

Erről a sikeres magyar hadtörténeti időszakról emlékeztek a hagyományőrzők és lakosság Boldogon - idén 34. alkalommal, az 1849-es tavaszi hadjárat 174. évfordulóján.

Fontos emlékezni és emlékeztetni, hiszen múltunk ismerete meghatározza jelenünket és jövőnket. A ma legfontosabb üzenetét Boldogon egy zászló lobogtatta: Békét a világnak!

A tavaszi hadjárat első jelentős állomása a hatvani csata volt, melynek jó ideje már Boldog lett a központja, ahol csata-, illetőleg hadi bemutatót is tartanak minden esztendőben.

Az 1849-es szabadságharc tavaszi hadjáratának első diadalmas mozzanata volt ugyanis a Hatvani Csata április 2-án, amely Hatvanban és környékén történt. Boldogon a csata emlékét évről évre felelevenítik. A szombati toborzót követően április 2-án, vasárnap az ünnepi megemlékezésen Szabó Zsolt országgyűlési képviselő és Püspökiné Kovács Mária polgármester köszöntötte a megemlékezőket. Az országgyűlési képviselő beszédében megerősítette, a csatát egykor béketárgyalás előzte meg. “De a magyar olyan mint a szikla; minél jobban ütik, annál jobban szikrázik. A magyar sereg nem Bécsbe ment, hanem Budát foglalta vissza.” Utána alig 20 évvel pedig az osztrák-magyar kiegyezés következett, fejlődésnek indult az ország a béke időszakában. Napjainkban pedig a magyar Országgyűlés elfogadott egy békenyilatkozatot, amely kimondja, mi nem akarunk háborút.

A történelmi emlékezet, a hagyományok a helyi óvodások, majd a boldogi hagyományőrzők műsorában is visszaköszönt. Máig élő hagyományok ezek.

Baffi István esperes pedig közös imádságra kérte a jelenlévőket, majd megáldotta a “csatába vonuló” magyarokat. Ezután megtörtént a jelképes díszszemle Szabó Zsolt országgyűlési képviselő és Püspökiné Kovács Mária polgármester asszony vezetésével.

Boldogon a ünnepi műsort követően a menet a Balázs-tanyára tartott, ahol hadi bemutatót tartottak a dicsőséges tavaszi hadjárat emlékére a korabeli egyenruhát viselő lovas- és gyalogos hagyományőrzők.

forrás: hatvanonline.hu