Tények a Vidékfejlesztési Programról
A MOSZ továbbra is összekeveri a Közös Agrárpolitikát (KAP) és a Vidékfejlesztési Programot. A magyar gazdák, a magyar vidék támogatása jelentősen, közel egyötödével bővült az előző időszakhoz képest. Ugyanakkor a KAP keretösszege a 2007-2013 közötti ciklushoz képest 11 százalékkal csökkent. – hangsúlyozta Kis Miklós Zsolt pénteken a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) taggyűlésén, ahol reagált a MOSZ nemrégiben a Magyar Nemzet hasábjain is megjelent, a programot bíráló állításaira.
A magyar kormány tárgyalásainak sikerességét mutatja, hogy a KAP teljes költségvetéséből Magyarország részesedése mindezek ellenére 2,4 százalékról, 3,2 százalékra növekedett, melynek köszönhetően több forrás jut a gazdáknak a 2014-2020 közötti fejlesztési időszakban. Fontos kiemelni továbbá, hogy a vidékfejlesztés hazai társfinanszírozása mellett a hazai agrárpolitika az előző időszakhoz képest jelentősen megemelt nemzeti támogatásokkal egészül ki. Azaz, nem az unió feltételéhez kötött társfinanszírozást, hanem a rugalmasabb nemzeti borítékok költségvetését emelte meg. Ezzel lehetővé válik olyan ágazatok – sertés, baromfi – támogatása, amelyek az uniós szabályok alapján nem lennének lehetségesek.
A Vidékfejlesztési Program a MOSZ állításával szemben nem zárja ki a nagyüzemeket a támogatottak köréből, csupán azt kívánja elérni a kormány, hogy arányosan részesedjenek a vidékfejlesztési támogatásokból. A 2007-2013-as időszak mezőgazdasági támogatásaiból a nagyüzemek aránytalanul nagy mértékben részesültek. A vidékfejlesztési beruházási támogatások 50 százaléka a pályázók 1 százalékához jutott el. A kormány azon az igazságtalan támogatási rendszeren változtat az új programmal, melyben oligarcha körök hatalmas támogatási forrásokhoz jutottak és mely rendszer szabályait, eljárásrendjét még a szocialista kormányzat alkotta még 2006-2007-ben. A Vidékfejlesztési Program a magyar mezőgazdaság gerincét adó családi gazdaságokat kívánja elsősorban támogatni. Az alacsony versenyképességi küszöb meghatározásával sikerült elérni, hogy a gazdák lehető legszélesebb rétegei férhessenek hozzá a beruházási támogatásokhoz.
Nem megalapozott a MOSZ aggodalma az állattenyésztők helyzete miatt, ugyanis a 2014-2020 közötti támogatási időszakban kiemelt célja a Vidékfejlesztési Programnak a munkaerő-igényes ágazatok, így az állattenyésztés fejlesztése, elsősorban a kis és közepes méretű gazdaságok megerősítésén keresztül. A korábbi időszakban jelentős forrásösszeg volt – az uniós kötelezettségeknek megfelelően – trágyatárolók kialakítására. Mivel ezek a beruházások nagyrészt megvalósultak, a jelenlegi időszakban mintegy 75 milliárd forintot a technológiai fejlesztésekre, modernizációra fordíthatnak a szarvasmarha, juh, kecske, baromfi és sertéstartó gazdaságok.
A Vidékfejlesztési Program a MOSZ állításával ellentétben nem csupán az agrár-környezetgazdálkodás támogatásával biztosítja a környezet állapotának javulását. A Natura 2000 területeken történő gazdálkodáshoz igénybe vehető támogatások, a különböző természetvédelmi, vízvédelmi nem termelő beruházások, illetve az erdészeti támogatások is forrást biztosítanak a környezeti értékek védelmére. Azok a gazdák, akik a korábbi támogatási lehetőséggel élve, a környezeti szempontokat is figyelembe véve gazdálkodtak, a támogatási időszak lejártát követően is szem előtt tartják a megismert gazdálkodási alapelveket. A kedvezőtlen adottságú területek támogatás elvonása uniós előírásokból fakadó kötelezettség, amelynek mértéke 2004 óta nem változott.
A Vidékfejlesztési Program új, igazságosabb, szakmailag továbbgondolt intézkedése a családi gazdálkodók helyzetét javítja. Nem szabad elfelejteni továbbá azt sem, hogy az agrár-környezetgazdálkodás és az ökológiai gazdálkodás, külön intézkedésként jelenik meg a Vidékfejlesztési Programban. Az utóbbi keretén belül pedig háromszor akkora forrásra pályázhatnak a gazdálkodók, mint a korábbi időszakban.
Végezetül fontos megcáfolni a MOSZ azon állítását is, mely szerint a Vidékfejlesztési Program csökkenteni fogja a foglalkoztatottságot. A kormányváltást követően folyamatosan növekszik a foglalkoztatottak száma. A mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és a halászatban együttvéve mintegy 8,9 százalékkal több ember dolgozik, míg az élelmiszeriparban 14,7 százalékkal emelkedett a munkavállalók száma 2014-re. A Vidékfejlesztési Program a kis- és közepes gazdaságok támogatását biztosítja, hiszen ezen vállalkozások jelentős munkahelyteremtő képességgel rendelkeznek és sok embert foglalkoztatnak.
forrás: www.kormany.hu