Leader lefedettség kérdése
Több, egymástól független képviselői információ szerint az az elképzelés fogalmazódott meg, mely szerint a Leader program országos lefedettsége helyett, kizárólag a leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségek indíthatnak Leader programot a 2014-2020-as időszakban. Ezzel kapcsolatban több szakmai kérdés és aggály is felmerül, mely annyiban érinti a 2007-2013-as időszak végrehajtását, hogy a felkészülés és annak eredményessége a lassan letáruló programozási időszak feladat és felelősségi körébe (is) tartozik.
Egy alulról felfele építkező program esetén kérdéses, hogy a Leader helyi akciócsoportok meghatározása milyen mértékben történhet központilag előre meghatározott formában, illetve milyen mértékben múlhat pl.: a programok versenyén, a programok minőségén múló kiválasztási mechanizmuson?
Kizárólagos LHH jogosultság esetén – néhány kivételtől eltekintve – nem biztosított a kontinuitás a két programozási időszak helyi akciócsoportjai tekintetében. (Szinte kivétel nélkül új akciócsoportok alakítása szükséges.)
Az LHH lehatárolás alkalmazhatóságának kérdései
A kedvezményezett térségek lehatárolása során nem vidéki térségek összehasonlítása történt vidéki térségekkel, mert a kistérségekben, a járásokban a (központi) városok is jelen vannak. A Vidékfejlesztési Program szerint a 10 000 főnél alacsonyabb lélekszámú települések lehetnek a Leader program jogosult települései. Így a Leader programban a járások városainak jelentős része nem jogosult település, közvetlenül nem a program része. (Multifund – több alapból finanszírozott – program esetén a város és vidéke partneri együttműködés mellett, egy programban tervezhetett volna, de sajnos ezzel a lehetőséggel sem sikerült élni.) Az LHH lehatárolás a városokkal a 10 000 főnél nagyobb lélekszámú városokkal együtt teljesen más eredményt mutat, mint a városok nélkül. (A Komlói kistérség falvai Komló – 27 000 fős város – adatai nélkül nem különböznek érdemben a szomszédos Sásdi kistérség községeinek adataitól. A Komlói kistérség hátrányos helyzetű, a Sásdi kistérség a 33 LHH kistérség egyike. Az LHH kistérségben van olyan település, amelynek iparűzési adóból (IPA) származó bevétele akkora, mint a nem LHH-ás Komlói járás településeinek összes IPA bevétele.)
Az LHH-ás lehatárolás önmagában már az eddig leírtak miatt is alkalmatlan a vidéki térségek hátrányos helyzetének megítélésre.
Az országos lefedettség megszüntetése nem eredményezi a vidék fejlődésének előmozdítását, ugyanakkor hozzájárulhat a területi különbségek növekedéséhez, a vidéki térségek további leszakadásához.
Széles körben ismert és elfogadott tény, hogy a vidéki területek forrásszerző és felhasználó képessége jelentősen elmarad a nagyvárosi területek hasonló képességétől. Ez egyfelől a gazdasági és szervezeti struktúrák fejlettségi különbségeiből ered, másfelől az EU forrásokat megszerezni és szabályosan felhasználni tudó humán erőforrás tekintetében is jelentős a vidék lemaradása. A LEADER helyi akciócsoportok által biztosított humánkapacitások nélkül ez a helyzet tovább romlik.
A helyi gazdaság fejlesztése a vidék felzárkóztatásának kulcskérdése. Az LHH területek önmagukban többnyire túl kicsik a hatékony fejlesztési folyamatokhoz, a sikeres fejlesztésekhez szükséges együttműködniük a velük szomszédos, nem LHH területekkel. Azáltal, hogy a LEADER Akciócsoportok rendszere az új időszakban csak az LHH területekre terjedne ki, az együttműködések lehetősége leszűkül, a program eredményessége prognosztizálhatóan csökken.
A 2014-2020-ra vonatkozó Vidékfejlesztési Programban (VP) a Leader alapvető fontosságú, mert – országos lefedettséget feltételezve – a vidék fejlesztésének rendkívül széles területét fogja át, telepíti a helyi akciócsoportokra (gazdasági, társadalmi, környezeti elemek). Országos lefedettség hiányában ezeket a feladatokat nem pótolja senki és semmi (sem más operatív programban, és a központilag megvalósítandó feladatok között sem jelennek meg). A vidékfejlesztési feladatok jelentős része így az ország területének rendkívül kis részére korlátozódna. Az ellentmondás feloldása a VP alapvető átdolgozását igényelné.
A működőképesség minimumát jelentő forrás (EMVA keret 12%-ka) rendelkezésre áll, ez szerepel a Bizottsághoz kiküldött Partnerségi Megállapodásban. Ennek megváltoztatását szakmailag semmi nem indokolja. Éppúgy nem, mint az országos lefedettség megszüntetését.
Dr. Finta István
ÚMVP-DIT MB
Vidékfejlesztési Albizottság elnöke